Gutenberg-díjjal tüntették ki a Ricoh Csoport vezető mérnökét

Print Twitter Facebook Delicious LinkedIn Google Xing

Gutenberg-díjjal tüntették ki a Ricoh Csoport vezető mérnökét

2010-ben a Ricoh kutatás-fejlesztés-, valamint MFP csoportjának vezető mérnökét Koji Hirakura-t tüntették ki a, Gutenberg díjjal.. A Gutenberg János nevével fémjelzett díjat 1987 óta évente ítéli oda a Tudományos és Technológiai Képfeldolgozási Társaság, az IS&T (Society for Imaging Science & Technology). Az elismerést a világon egy, vagy két olyan mérnöknek ítélik oda, akik jelentősen hozzájárultak a nyomtatás tudományos és technológiai fejlődéséhez.

Koji Hirakura 1970-ben csatlakozott a Ricoh Csoporthoz és azóta elkötelezett az elektrofotográfia kutatása és fejlesztése mellett.  Az ő nevéhez fűződik a világ első négytartályos tandem digitális színes lézeres elektrofotográfiai rendszere, melynek kifejlesztésén az 1980-as évek közepétől munkálkodott. Ennek a nagyra becsült fejlesztésnek köszönheti a Gutenberg-díjat is.

Az 1980-as évek második felében a digitális színes másolás még gyerekcipőben járt. Sok gyártó kísérletezett egytartályos, négyciklusos rendszerekkel, melyek a négy nyomdai alapszín segítségével – cián (C), magenta (M), sárga (Y) és fekete (K) – próbáltak színes másolatokat létrehozni. Ezek a technológiák azonban négyszer annyi időt vettek igénybe, mint a sima, monokróm nyomtatások. Az áttörést a Ricoh által kifejlesztett négytartályos tandem rendszer jelentette, mely az elektroreceptor tartályokon a négy alapszínt már egyszerre használta, négyszeresre növelve ezzel a folyamat sebességét. A Ricoh először 1990-ben dobta piacra az ARTAGE 8000 digitális színes másolót ezzel a rendszerrel, mely 15 lap percenkénti nyomatsebességével a világ leggyorsabb színes fénymásoló készülékének számított.

„Egyértelmű volt, hogy ha a nyomtatási sebesség négyszeresére nőhet, a négy alapszínt egy időben lehet dolgoztatni” - emlékszik vissza Koji Hirakura a kezdetekre. „A megvalósítás azonban közel sem volt ilyen egyszerű. Számos összetett problémával kellett szembesülnünk az egyes alrendszerek tulajdonságainak harmonizálása során, mint például az elektrostatikus töltés, vagy a fotoreceptorok; ezek a tényezők a monokróm rendszerek esetében is jelentősen ingadoztak.  De ezen kívül számos más nehézség is felmerült, mint például a négytartályos tandem rendszer színregisztrációjának létrehozása, vagy a berendezés méretének csökkentése.”

A projekten 60-70 mérnök dolgozott a vállalat különböző részlegeiből, akik folyamatosan győzték le az akadályokat. Koji Hirakura és csapata megbirkózott a kihívásokkal és sikerült létrehozniuk egy korábban szinte ismeretlen és bonyolult technológiát, amit most egy neves kitüntetéssel, a Gutenberg-díjjal ismert el a szakma.

Oldal tetejére